🆂zandi beszámolója:

2015.10.12-én kezdődött minden, amikor is megvettük az Imagine Dragons koncert jegyeket. Ekkor pontosan 100 nap volt hátra a koncertig. Ekkor még nem is sejtettük, hogy mekkora élményben lesz részünk.

Ahogy közeledtünk a nagy naphoz, egyre jobban izgultunk. A koncert előtti napon aludni sem nagyon tudtunk. De ez teljesen érthető szerintem.
Indulás előtt találtam egy oldalt, ahol megtaláltuk a setlistet. (amúgy nem ez volt az eredeti, de csak egy kicsit különbözött). Mivel sok ilyet szoktak ilyenkor posztolni, nem tudtuk, hogy biztosan ez lesz e, de nekünk ennyi is elég volt, hogy teljes eksztázisba kerüljünk. Emlékszem, hogy ölelkeztünk, ugráltunk, sikítoztunk és fetrengtünk a földön. Magunkon kívül voltunk teljesen. 18 szám volt a setlisten, ami hihetetlen volt, mert az előttünk lévő helyszíneken sokkal kevesebb dalt adtak elő.

Az őrjöngés után útnak eredtünk. Természetesen végig énekeltük az egész utat a hévhez menet. Nem is mi lettünk volna.
Vettünk foszforeszkálós parti kellékeket, amiket elkezdtünk kibontani a héven. Ez nagyon vicces volt, mert minden körülöttünk lévő ember minket nézett. Voltak benne karkötők, két szemüveg, egy pár fülbevaló, egy nyaklánc és egy kis zöld botocska. Annyira jól nézett ki a sötétben. Örülök, hogy ennyire felkészültünk, mert ezáltal Dan észrevett minket… na de ne szaladjunk ennyire előre.
Majdnem másfél órával a kapunyitás előtt megérkeztünk a Budapest Arénához. Ekkor már két viszonylag hosszú sor várakozott, de ez csak nőtt, nőtt és nőtt, ameddig már nem is láttuk a végét. A várakozás alatt teljesen szétfagytunk. De komolyan szerintem még sosem fáztam ennyire, mint akkor. Énekléssel próbáltuk elterelni a gondolatainkat a hidegről.
Amikor megindult a tömeg egy kicsit, úgy megörült mindenki. Hála az égnek még pont belefértünk az első adagba, akiket beengedtek. Így hát az elsők között lehettünk, akik a „csövön” keresztül bejutottak az arénába. Annyira boldogok voltunk, mert egyrészt éreztünk egy kis meleget, másrészt pedig egy hajszál választott el minket, hogy lássuk ŐKET!
Gyorsan megkerestük a helyünket, majd fotózkodtunk, melegedtünk és egyre jobban fokozódtak az érzelmeink.
Egy idő után talán elkezdtük unni magunkat egy kicsit, mert eléggé sokat kellett ülni, hogy elkezdjen az elő zenekar zenélni.
Az elő zenekar a The Biebers volt. Sajnos nem csalódtam bennük, pont olyan szörnyűek voltak, mint ahogyan gondoltam. (elnézést a fanoktól) Hála az égnek maximum fél óráig kellett őket hallgatnunk. Amúgy volt Little Mixtől egy  Word Up feldolgozás meg ugye a Sorry című számuk amit régebben szerettem, viszont így élőben ez is szörnyű volt szerintem.
Vicces volt egyébként, mert ameddig ők zenéltek, szinte üres volt az aréna. Na jó ez túlzás, de nagyon sok üres hely volt. Viszont amikor lementek a színpadról, megindult az embertömeg befelé.
Ez után volt még egy fél órás szünet, amikor kb. percenként nézegettük Nikivel az időt.
Szépen lassan 9 óra lett, ami azt jelentette, hogy elérkezett a nagy pillanat. Egy kicsit megvárattak minket, mert láttuk hogy mozgás van a színpad körül, de nem bukkantak fel sehol az ID tagok. Ekkor már majdnem elsötétedett teljesen az aréna.
Nikivel folyamatosan visítoztunk, mert mindig azt hittük hogy jönnek. De aztán megláttuk, hogy mozgás van a színpadon… ÉÉÉÉS FELCSENDÜLTEK A SHOTS DALLAMAI. Teljesen extázisba kerültünk, mert ez az egyik nagy kedvencünk. Annyira csodálatos ez a szám *-*
A második dal a Trouble volt. Szerintem itt halandzsáztam a legtöbbet, pedig tudtam a dalszöveget, de olyan extázisba kerültem, hogy szerintem azt sem tudtam mi történik pontosan körülöttem.
A következő az It’s Time volt. Ez is egy alap kedvenc. Ráadásul a koncerten ekkor jött el a mi pillanatunk, ugyanis DAN REYNOLDS RÁNK NÉZETT!! IGEN, JÓL LÁTJÁTOK, RÁNK NÉZETT! A szektorunkban csak nekünk voltak világítós cuccaink, szóval 100%-ig állíthatom, hogy Dan észrevett minket. Ezt a videók is bizonytják. Ezzel a pillantással nagy álmunk vált valóra. Jó igazából ezzel az egész koncerttel, de ez csak fokozta az élményt.
A soron következő a The River volt. Itt nagyon sok füstöt nyomattak a színpadra, szóval képeket és videókat a mi telefonunkkal képtelenség volt csinálni. Csak egy nagy homályos paca látszódott a felvételeken. A lényeget, azért sikerült megörökítenem, amikor is Dan azt mondta, hogy „WE LOVE YOU BUDAPEST”.
Az ez utáni sorrendről nem tudok pontos információt adni, de azért megpróbálok visszaemlékezni. Szóval ezután jött egy nagyon megható beszéd a párizsi terrortámadásról. Dan mindig olyan érzelmesen beszélt erről. A megemlékezés a Forever Younggal zárult, ami elképesztő volt. Már a látvány is levett a lábamról, mert az aréna nagy része bekapcsolta a vakut a telefonján és olyan volt a hatása, mintha kis csillagok ragyognának. Csodálatos volt, és ahogyan Dan énekelt…hát komolyan mondom, nem találok szavakat.
Egyébként Dan énekelt egy kis részletet George Ezra Budapestjéből is.
Ezután jött a Roots, ami az egyik nagy kedvencemmé vált azóta. Igazából a koncert előtti napokban kezdtem el hallgatni, úgyhogy akkor még nem állt hozzám olyan közel. Ennél a dalnál a lila színek domináltak csak úgy, mint a Demonsnél.
Ezután a Polaroid következett. Ahhw, ezt nagyon sokat énekeltük Nikivel a koncert előtt… ez is iszonyatosan fantasztikus volt. Imádom ezeket a srácokat.
A következő az I’m So Sorry és a Gold volt. Ezeket nem igazán szerettem egészen addig, ameddig élőben nem hallottam őket. Hatalmas élmény ezeket élőben hallani mert valahogy sokkal, de sokkal jobb a hangzásuk.
Ezután jött egy mashup a Bleeding Outból és a Warriorsból. Ez is annyira emotional pillanat volt. Dan hangja ezeknél az akusztikus feldolgozásoknál annyira lágy, csak úgy simogatja az ember lelkét.

Ekkor jött el az a pillanat, amire nagyon vártunk a kezdetektől fogva, a Demons. Ennél a dalnál is, mint már említettem a lila színek domináltak. Ez volt a legelső favourite song. Ennél már a szektorunk is fel- fel állt, pedig elméletileg tilos volt, de mivel mindenki felállt nem tudtak mit csinálni a biztonsági őrök. Ez a szám önmagában is sokat jelentett, de ezek után végképp. Emlékszem, hogy a koncert előtt úgy féltünk, hogy esetleg nem adják elő, de szinte minden számot, amit szerettünk volna előadtak.
Ezután jött a másik nagy kedvenc az On Top Of The World. Nikivel szerintem mi voltunk a legtombolósabbak. Annyira jó hangulata van ennek a számnak, bármikor fel tud vidítani. Ennél amúgy inkább kékes színek domináltak. Fantasztikus volt élőben ez is.
Egyébként olyan rossz, hogy nem tudom kifejezni azt, amit éreztem. Mindig csak azt írom, hogy „fantasztikus volt”, ami igaz is, de magát az érzést nem lehet leírni. Ezt csak azok tudják átérezni igazán, akik részt vettek már egy ilyen kaliberű koncerten vagy bármi máson, ami ennyit jelentett nekik.
Ez után következett az It Comes Back To You, az Amsterdam, majd a szektorunk felrobbanása. Az I Bet My Life alatt totális megőrülés volt. Ez a dal alapból olyan ugrálós, úgyhogy nem bírtuk volna végigülni. Attól féltem, hogy az előttem lévő nyakába fogok esni, a nagy ugrálásban. Sokaknak viszont ez a nagy tombolás nem tetszett, ezért kisétáltak….ezt egyáltalán nem értettem, akkor minek jöttek?!?!? Na mindegy.
Annyira ugrált a szektorunk, hogy attól féltem, hogy le fog szakadni a lelátó, mert annyira mozgott.
A következő már a „zárás” volt a Radioactive-vel. Itt piros színek voltak leginkább, természetesen ez is csodálatos volt. Ennél a résznél ugyebár Dan mindig dobol, ami szerintem teljesen kiegészíti ezt a számot. Itt is tomboltunk ezerrel. És a refrén… hát ott is mindig majdnem felrobbant az aréna. Egyébként ez volt az a szám, aminél elkezdtünk énekelni és nem is kezdődött még az éneklős rész. Még biztos voltak így egy páran rajtunk kívül.
A szám végén levonultak a színpadról, mintha vége lenne a koncertnek, de Nikivel tudtuk, hogy van még egy dalocska, ami nem más, mint a The Fall.

Elkezdett a szektorunk lábbal dobolni nagyon- nagyon erősen, így követeltük vissza a bandát a színpadra. Aztán természetesen visszajöttek és elkezdődött a zárás a The Fall-lal.
Niki ekkor már küzdött a könnyeivel, én meg nem tudtam elhinni, hogy mindjárt vége. Nagyon rossz volt belegondolni, de el kellett hesegetnem ezeket a gondolatokat, hogy élvezni tudjam ezt a csodát. Amikor elkezdtek hullani a levelek, úgy éreztem, mintha a mennyországba kerültem volna. Komolyan nincsenek rá szavak.
A dal végén integettek, ölelkeztek és szépen lassan levonultak a színpadról. Visszaültünk a helyünkre és vártuk, hogy a tömeg elmenjen. A színpadot egyébként azonnal elkezdték lebontani, amit borzalmas volt látni, mert percekkel ez előtt még ott zenéltek a kis drágaságok. Niki ekkorra már teljesen kisírta a szemeit, annyira imádom, olyan kis édes volt. ❤ Meg tudnám zabálni. ❤❤ Csináltunk egy videót, aminél Niki próbált a koncertről beszélni, de nem igazán talált szavakat. Na ez is egy igen emotional rész volt.

Niki ezután megpróbált levelet gyűjteni, de nem engedték oda, így visszaült, de a biztonsági őr mondta, hogy el kell hagynunk az arénát. Pedig mi még szívesen ücsörögtünk volna ott egy darabig és emésztgettük volna a történteket, de muszáj volt mennünk.
Szépen lassan összeszedtük magunkat és elindultunk. Az ajándékbolt és a ruhatár előtt hatalmas tömeg volt. Amikor sétáltunk a folyosón észrevettem egy levelet a földön, aminek Niki nagyon megörült, úgyhogy el is hozta. Sajnálom, hogy nem találtunk többet, mert akkor én is hoztam volna.
Remélem, hogy sikerült valamelyest átadni az élményt, amit átéltünk, bár tényleg ezt szavakkal nem igazán lehet leírni, ezt érezni kell.
A koncert óta megváltoztak a dolgok, az Imagine Dragons számunkra már nem csak egy banda, hanem A BANDA. Alig várom, hogy találkozzunk velük újra (ami egyébként nemsokára itt van, mert ott leszünk a VOLT-on ). Istenem, alig várom, már most izgulok. *--*

Itt van egy pár saját kép a koncertről:

(a többit megtaláljátok a galériában : http://www.night-visions.sosugary.org/thumbnails.php?album=47 )

És itt egy pár videó (ezeket nem mi csináltuk!):

Shots: https://www.youtube.com/watch?v=zuRPaSJoQkI (kb. 1:00-nál mi lógunk bele XD foszforeszkálós parti kellékek)
It’s Time: https://www.youtube.com/watch?v=Amd7G269S-Q
Demons: https://www.youtube.com/watch?v=VYoMh1HijuE
Radioactive: https://www.youtube.com/watch?v=hHmmF1KXsmE
On top of The World: https://www.youtube.com/watch?v=YN4Af4GeY5w
Forever Young: https://www.youtube.com/watch?v=QW2blWFsyG4